Stephanie Garber - A Curse for True Love

 

Szerző: Stephanie Garber
Cím: A Curse for True Love
Oldalszám: 320
Kiadó: Hodder & Stoughton
Műfaj: Young Adult Fantasy Romance
Értékelés: ☆☆☆☆☆

„Yes, I am a monster. I enjoy hurting people. I like blood. I like pain. I am a monster, but whether you remember it or not, I’m your monster, Evangeline.”

A soha többé ballandája iszonyatos függővéggel hagyott bennünket, ezért egyenesen remegtem a trilógia befejező részéért. Ez a rész nem hibátlan, mégis rendkívül különleges.
Ahelyett, hogy megválaszolta volna a kérdéseimet, még több merült fel bennem:

♡ Mi történik a harmadik összetört szív sebhellyel Evangeline karján?
♡ Merre jár a tékozló vámpírfiú (Luc)?
♡ Mi a helyzet azokkal az átkozott almákkal?
♡ Mi lesz LaLa és Dane sorsa?

A történet eleje picit lassan indult. Az előző részben Evangeline Apollónak köszönhetően elveszítette az összes emlékét. Küszködik, és próbál emlékezni, de folyamatosan falakba ütközik. Igyekszik megismerni a környezetét és benne mindenkit, aki segíthet megtalálni és összerakni a kirakós hiányzó darabjait. Annak ellenére hogy a lány emlékei teljesen elvesztek, nincsen biztonságban a palotában. Útja során rengeteg ellenséget gyűjtött maga köré, akik Evangeline védtelenségén felbuzdulva kapva-kapnak az alkalmon, és sorban állnak a bosszúért. Még szerencse, hogy egy rejtélyes, jóképű, szőke idegen jégkék szemekkel a segítségére siet…

”He wore a devil-may-care grin and tossed and apple in one hand, looking nothing like a murderer – and everything like what Evangeline secretly wanted.”

Nagyon izgatott voltam amiatt, hogy a történetet Stephanie három szemszögből meséli el nekünk (Evangeline, Jacks és Apollo). Apollo első fejezetét szinte csikorgó fogakkal olvastam… aztán pedig jött Jacks. A Szívek hercege karaktere számomra a nagybetűs IDEÁL. A varázsa, a szarkazmusa, az esszenciája olyan részegítő, hogy sosem kaphatok eleget belőle (ezért az ő szemszögében íródott fejezeteket keveselltem is).

Miután Jacks a kövek segítségével visszahozta Evangeline-t az élők sorába, tudatában volt annak, hogy nem szabad átadnia magát a lány iránti érzéseinek, és muszáj elengednie. Mivel hosszú élete során nem vette körül más, csak tragédia, képtelen hinni abban, hogy a boldog befejezés neki is járhat. Képtelen elhinni, hogy Evangeline lehet az ő egyetlen igaz szerelme, aki megtörheti az átkot. Retteg attól, hogy egyetlen csókjával megölheti a lányt, ezért szabotálja a boldog befejezésük lehetőségét…

Evangeline és Jacks számomra a tökéletes páros. Imádom őket együtt és külön-külön is. Minden közös pillanatuk maga a csoda. Akár viccelődnek, akár veszekednek, a legbensőségesebb pillanataik tele vannak feszültséggel, érzelmekkel, szorongással, és odaadással. Többször kaptam magam azon, hogy rezzenéstelenül olvasom a közös fejezeteiket, arra várva, hogy mikor szakad a nyakamba egy jégeső, a fejem felett sorakozó sötét fellegekből.

”It had taken all the heartbreak, all the almost love and the wrong love, to know that this love was true love.”

Összegezve:

A trilógia egyszerűen lebilincselő. Teljesen megbabonázott és magával ragadott. Olvasás közben úgy éreztem magam, mint egy kislány – lélegzet-visszafojtva, szívecskékkel a szememben és hatalmas reményekkel a szívemben haladtam könyvről-könyvre. Sírtam, nevettem, szorongtam és vágytam arra, hogy még többet olvashassak a kedvenc párosomról és erről a varázslatos világról.

Nem tudom, nem is akarom elengedni őket. A szívemben mindig különleges helyet foglal majd el ez a sorozat.

Csak bízni tudok benne, hogy Stephanie nem véletlenül hagyott nyitva ennyi történetszálat és csak idő kérdése, hogy újabb spin-off kötetet olvashassunk tőle. Erre a legutolsó mondattal apró utalást is kaptunk:
„Other stories were brewing in the Magnificent North.”

-𝓕𝓪𝓷𝓷𝓲♡